Polgármesteri Hivatal Tiszakécske

General information

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a XI., XII., XIII. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról “Cechke” néven, 1332-ben.
A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A XVII. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba.
Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet”taksások” művelték.
A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.
1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek.
A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg.

1950-ben egyesült a két település (Ó- és Újkécske) Tiszakécske néven.1956. október 27. A forradalom hevében repülőről leadott sortűznek 17-en estek áldozatul és a megrázó események során sokan megsebesültek. Tiszteletükre a főtéren emlékművet emeltek.
1986. A település városi rangot kap. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely a ’90-es évek elejéig tartott.

A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Kiépült a szociális intézmények rendszere. Elindult a mozgalmas kulturális és közösségi élet. Az évek során Tiszakécske a magyar citeramozgalom központjává vált.
Tiszakécske napjainkban is folyamatosan fejlődik.