Méltányosság Politikaelemző Központ

General information

Az MPK filozófiáját 5 szemléleti alapelve határozza meg:

1. Magyarország nemzetközi beágyazottságának elismerése

Bár az MPK döntően Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait vizsgálja, de ezt nem tartja lehetségesnek pusztán nemzeti keretek között. Alapfelfogása arra épül, hogy Magyarország – története során mindig és most is – egy tágabb nemzetközi közeg része, s ennek a közegnek a változásai alapvetően befolyásolják Magyarország lehetőségeit is. A nemzetközi és nemzeti szint között tehát interakció és kölcsönhatás van, aminek feltérképezése halaszthatatlan feladat. Csak akkor van esélyünk megérteni és megmagyarázni mindazt, ami velünk történik, ha a saját „sztorinkat” nem, mint egy magába zárkózó ország történetét mondjuk el. Mindebből kiindulva a cég olyan elemzéseket ír, és olyan kutatásokat végez, amelyekben ez a kiindulópont megkérdőjelezhetetlen.

2. Komparatív látásmód

Éppen a fentiek miatt a külső mintához való viszonyunk megértő és elfogadó. Az MPK érteni véli, hogy a nyugat-európai országok és most az EU milyen szerepet játszottak és játszanak Magyarország életében, de arra is tekintettel van, hogy Magyarországon korántsem mindenki viszonyul ilyen megértéssel ehhez a mintakövetéshez. Érdekel bennünket, hogy például a magyar jobboldal hagyományosan és most is, miért „nemzeti szabadságharcként” értelmezi a külső környezethez való viszonyát. Értelmező magyarázatokkal kívánunk élni erre a helyzetre, mint ahogy arra is, hogy megvannak természetesen a nyugati alkalmazkodás hazai szószólói és a nemzeti szempontok alulértékelésének hívei is. A komparatív szemlélet ezen túl folyamatos összehasonlításokat is jelent: kíváncsiak vagyunk arra, hogy például a konfliktusok mérséklésének, a társadalmi megosztottságok kezelésének milyen – itthon is hasznosítható - eljárásai alakultak ki.

3. Érzékenység a történeti folyamatosság és változás iránt

Az MPK politikai elemző cég, és a politikai elemzésnek azt az ágát műveli, amely a jelenkor történéseit és összefüggéseit nem pusztán a mából, hanem a történeti előzményekhez való viszonyból kívánja megérteni. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a történelem változatlanul ismétli magát, s hogy szimpla analógiák vannak múlt és jelen között, azt azonban igen, hogy a múltbéli folyamatok értelmezése, bizonyos trendek, tendenciák, hagyományok továbbélésének kutatása alapvető feladat. Elgondolkodtat minket, hogy az 1990 utáni Magyarországon, 22 évvel a rendszerváltás után, miért „tért vissza” a történelem, pontosabban: mi az, ami a történelemből visszatért, s mi tekinthető merőben újszerű, 21. századi kihívásnak.

4. A demokráciák belső kohéziójának vizsgálata

A Magyarország számára mintát jelentő nyugat-európai liberális demokráciák fejlődéstörténetének vizsgálatából az elmúlt 22 évben méltatlanul kimaradt társadalmi kohéziójuk kutatása. A magyar rendszerváltás során az elemzői figyelem nagymértékben a demokratikus intézmények működése felé fordult, és lényegesen kisebb érdeklődés övezi a „puhább”, társadalmi, magatartásbeli faktorokat. Márpedig ez utóbbiak vizsgálata nélkül nem érthető meg a magyar demokrácia viszonylagos kudarcossága. A fejlett nyugati országok által produkált gazdasági és társadalmi fellendülést (más tényezők mellett) azért nem sikerült produkálnunk, mert sem erőforrás, sem elkötelezettség nem volt a társadalom tagjainak demokratikus nevelésére, ami a fejlett Nyugat egyik „siker sztorija” volt az 1945 utáni jóléti államok időszakában. Magyarország a demokrácia kialakulásától kezdődően nélkülözni kénytelen azt a demokratikus többletet (nevezhetjük ezt bizalomnak is), amely a társadalom demokratikus elkötelezettségéből fakad. Azt is tudjuk persze, hogy a demokráciára nevelés egészen mást jelent egy erőforrás-gazdag, mint egy meglehetősen szegénydemokráciában.

5. A politikai hálózatok és tanulóképesség kutatása

A pártelvű demokráciákat politikai aktorok népesítik be, de nem csak az a feladat, hogy egyenként leírjuk őket, hanem az is, hogy a közöttük lévő interakciókat is feltárjuk, továbbá vizsgáljuk azt is, hogy mit tanulnak saját maguk múltjából és egymástól. Ilyen értelemben az elmúlt 22 év egyik mulasztása, hogy a belső változások egymásra épülésére nem születtek posszibilis magyarázatok, fogalmunk sincs, hogy az egyes pártok, civil szervezetek, lobbik, értelmiségi körök milyen kapcsolati hálókat alkotnak, és ezeknek a sokszor informális szerveződéseknek milyen befolyásuk van a hazai politika alakítására.

A Méltányosság Politikaelemző Központ a fenti 5 alapvetését különféle műfajú írásokban és kutatási termékekben manifesztálja. Munkatársai kutató teamekbe szerveződnek, s mindegyik team azon munkálkodik, hogy a bemutatott értékek a cég által publikált elemzésekben megjelenjenek.

Az MPK független, nem pártkötődésű agytröszt, ugyanakkor termékeit a magyar politikai osztály egésze számára felkínálja.